SZÉKESFEHÉRVÁR  CSAPADÉK ADATAI

ÉS CSAPADÉK ELŐREJELZÉS

 

 

 CSAPADÉKTÉRKÉP

 

A város területén az elmúlt nap során

hullott csapadék

A térkép a belépést követően néhány másodperc múlva nyílik meg

A csapadéktérkép téli időszakban a tegnapi nap reggel 7 órától a mai nap 7 óráig,
nyári időszámítás idején 8 órától  8 óráig,  *vagy a külön megjelölt időtartam során 
a város különböző pontjain mért csapadék mennyiségét mutatja.
Az értékek folyékony halmazállapotban, mm-ben megadva értendők, - kivéve - ha az érték után cm szerepel,
akkor a hó vastagságot jelölik.
 A feketével jelölt értékek olyan tájékoztató adatok, melyeket segítő szándékú Kedves Látogatóim küldtek be 
de a térképen való megjelenésükkor még hiteles mérőeszközzel nem lettek ellenőrizve. 
Ezek csak akkor és ott láthatók a térképen amikor és ahonnét az adat érkezett.
A kék számok a saját meteorológiai állomások tájékoztató előzetes adatai.
Amennyiben a lehullott mennyiség területi átlaga nem éri el a 0,5 mm-t, az adatok a térképen nem jelennek meg,
de a lenti táblázatban - az ellenőrzést követően - a mért átlag természetesen feltüntetésre kerül.
A csapadék fajtájából adódóan igen kis területen belül is nagyon jelentős különbségek lehetnek 
a lehullott mennyiségekben.
Frissítés az adatok beérkezésétől függően, naponta általában reggel 8-10 óra között.



Az Ön mérési adatai is megjelenhetnek a térképen!
Nem kell mást tenni mint kérjen tájékoztató e-mailt
amely alapján rendszeresen vagy alkalmanként
elküldheti mérési adatait.

mlaci6519@freemail.hu 

***************************************

AZ UTÓBBI 24 ÓRA MÉRÉSEI 

A diagramokon megjelenő értékek csak tájékoztató jellegűek, előfordulhat,
hogy a csapadék intenzitásától, szélviszonyoktól függően azok a valós mennyiségtől 
2-3 mm-rel is eltérnek. A pontos, ellenőrzött mennyiségek mindig a NAPI ADATOK 
táblázatban tekinthetők meg.
 
Diagram frissítés 20 percenként

 

Amennyiben a diagramok nem jelennek meg, a diagram nevére kattintva 
az adott állomás adat oldalára lehet jutni ahol az adott diagram is láthatóvá válik.

SZÁRAZRÉTI MÉRÉSEK

CSAPADÉK MENNYISÉG ALAKULÁSA



Az elmúlt 24 óra során lehullott csapadék mennyiségét mutatja

 

 

A CSAPADÉK INTENZITÁSA

Az elmúlt 24 órában - egy-egy órán belül - lehullott csapadék mennyiségét mutatja

 

 

 

 

PALOTAVÁROSI MÉRÉSEK

CSAPADÉK MENNYISÉG ALAKULÁSA

Az elmúlt 24 óra során lehullott csapadék mennyiségét mutatja

 

 

 

 

A CSAPADÉK INTENZITÁSA 

Az elmúlt 24 órában - egy-egy órán belül - lehullott csapadék mennyiségét mutatja

 

 

 

 

MAROSHEGYI MÉRÉSEK

CSAPADÉK MENNYISÉG ALAKULÁSA

Az elmúlt 24 óra során lehullott csapadék mennyiségét mutatja

 

 

 

A CSAPADÉK INTENZITÁSA

Az elmúlt 24 órában - egy-egy órán belül - lehullott csapadék mennyiségét mutatja

 

 

 

***************************************

 

ÖSSZESÍTETT NAPI ADATOK

A táblázathoz lásd a lenti magyarázatot 

HOSSZÚTÁVÚ CSAPADÉK 
ELŐREJELZÉS 
.

***************************************

 ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ A CSAPADÉKRÓL

 

Csapadékról akkor beszélhetünk ha cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú víz
a földfelszínre hull vagy ott keletkezik.
Ennek megfelelően megkülönböztetünk hulló és nem hulló csapadékokat.

A nem hullók (talaj menti):  a harmat, dér, zúzmara.

A harmat vagy dér akkor alakul ki ha a levegő a harmatpontjánál hidegebb felülettel érintkezik. Ilyenkor a benne lévő nedvesség a hidegebb tárgyakra kicsapódik.

Harmat formájában – ha a felszín hőmérséklete pozitív, illetve dér formájában – ha a hőmérséklet negatív .Jellemzően a talaj hűl le az erős kisugárzás következtében és hűti le a felette lévő légréteget. Ezért ez a csapadékforma lentről felfele haladva keletkezik.

 

A zúzmara annyiban más, hogy míg az előbbiek kizárólag derült, szélcsendes időben keletkeznek addig a zúzmara borult, ködös enyhén szeles időben alakul ki. Jellemzően a fagyos területekre áramló melegebb páradús levegő (ami sűrű ködöt is előidézhet) nedvességtartalma az áramlás útjában lévő hidegebb tárgyakra fagy egyre vastagodó rétegben.

(Szerintem a legszebb látványt nyújtó csapadékfajta)

 

 

A hulló csapadék   lehet ,folyékony (szitálás, eső, záporeső, ónos eső)

                                       szilárd (jégeső, fagyott eső, jégtű, hó, hózápor, jégdara, hódara, )

                                       vegyes (havas eső)

Leegyszerűsítve és röviden összefoglalva ezek úgy jönnek létre, hogy a meleg és páradús levegő a felfelé áramlása során mind inkább lehűl. Bizonyos magasságot elérve - ahol már kellően hideg van - a pára kicsapódik, ami annyit jelent, hogy az apró vízrészecskék a levegőben lévő szennyeződésekhez, mint pl.: por, korom, hozzátapadnak. Ezek az apró részecskék a levegőben tovább áramlanak felfelé miközben egymással ütközve összetapadnak és így egyre nagyobb méretűre nőnek. Vízcseppek majd jégkristályok jönnek létre. Ezek egyre nagyobb tömegben, egyre sűrűbben töltik ki a teret, azaz felhőt képeznek.  A felhőben tovább fokozódik az esőcseppek, jégkristályok növekedése míg végül a felfelé ható áramlást legyőzve leesnek a felhőből.

 Az, hogy ebből a földön lesz-e és ha igen akkor a csapadék melyik fajtája, az megint csak lényegesen leegyszerűsítve attól függ, mekkorára tudtak megnőni a jégkristályok, tehát milyen sebességgel mozogtak, milyen magasságba, milyen hőmérsékletű légrétegekbe jutottak el és még számtalan egyéb befolyásoló tényező, de talán a legfontosabb, hogy esésük során milyen hőmérsékletű légrétegek helyezkednek el a felhő alatt amin a hulló csapadék keresztül halad mielőtt elérné a talajt.

 

 

Eső :   0 C° feletti környezeti hőmérsékleten a felszínre lehulló csapadékfajta.

Hó: 0 C° közeli vagy az alatti hőmérsékleten a felszínre lehulló szilárd csapadékfajta. 
      (a hópehely több 100 apró jégtűből álló hatszög alakú hókristály)

Dara:  téli csapadékfajta; a lehulló hókristályok olyan légrétegen haladnak át, melynek
          hőmérséklete meghaladja a 0 C°-ot majd a föld felszíne felett levő 0 fok alatti
          légrétegben ismételten megfagynak.

Jégdara: csak jégből álló átlátszó dara.

Hódara: a dara belsejében a fehér színű hó is megmaradt.

Fagyott eső: hasonlít a darához, de a 0 foknál melegebb légrétegen áthaladó hópehely
                   teljesen elolvad, majd a talajhoz közeledve egy hidegebb légrétegben jéggömbbé
                   fagy és így ér talajt.

Ónos eső: 0 fok alatti talajfelszínre eső formájában lehulló csapadék, mely hirtelen
                megfagy és így különböző vastagságú jégréteget hoz létre.

 

---

 

Mit jelent?

 

Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy 1mm csapadék hullott, az annyit jelent mintha

a kertünk egy 1m x1m-es területére egyenletesen szétlocsolnánk 1 liter vizet.

Ez ahogy mondani szokták pont arra elég, hogy a port elverje.

 

Az időjárás jelentésben azt halljuk „ a Dunántúlon elszórtan lehet kisebb eső „

Mindannyian tudjuk mit kell érteni ezalatt – úgy körülbelül... De mit jelent pontosan például ez a mondat? Azt jelenti, hogy 10-30% annak az esélye, hogy a Dunántúl 15-35%-án 1-2mm eső essen.

Bizony a meteorológiában nagyon sok kifejezést használnak aminek számszerűsített

jelentése van. Én ezekkel itt részletesebben nem foglalkozom, de aki többet szeretne

megtudni ezzel kapcsolatban keresse fel Pl.: az OMSZ honlapját.

 

 

***************************************

 

Figyelem! Az általam készített előrejelzés tájékoztató jellegű információ,
melyet hobbiból szabad időmben készítek.
Tehát megjelenése nem garantált és nem minősül hivatalos előrejelzésnek.
A hivatalos előrejelzés az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján érhető el.
Az előrejelzésben foglalt időjárási események nem számítanak tényállításnak,
nem minősülnek közveszéllyel való fenyegetésnek, mindössze a saját
véleményemet formálják meg melyet külföldi időjárási modellek alapján a helyi
sajátosságok figyelembe vételével alakítok ki az időjárás lehetséges alakulásáról.
Mindenkinek saját felelőssége, hogy mennyire veszi figyelembe.

 

                              

 

VISSZA A LAP TETEJÉRE